Természet
Bácska tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve. Jelenleg a terület 17 %-a tartozik Magyarországhoz, amelyet Felső-Bácskának is neveznek.
A Telecskai-dombok attól olyan különlegesek, hogy a jégkorszak végétől kezdődő jó húszezer év történetének geológiai dokumentumait rejtik. 30-35 ezer éve kezdődött az a löszhullás, amely mintegy 13 ezer éve ért véget, és Bácsalmás környékén kialakította Európa legvastagabb löszképződményét. Tömérdek földtörténeti információ található Katymár és Madaras határában. Ez az első olyan felfedezett szárazföldi képződmény, amelynek adatai összevethetők a tengeri feltárások eredményeivel.
A Duna és a Sugovica holtág partján épült a hangulatos város Baja, melynek életében meghatározó szerepet játszik a víz. Megízlelni a bajai halászlét kuriózum és hungarikum. Az Alsó-Duna ártér ligeterdő a vadon élő állatok paradicsoma. A Dunán, a Sugovicán, a térséget átszelő csatornákon horgászni lehet.
Bácsalmáson kétnapos túraútvonalat alakítottak ki az érdeklődőknek. Autón megtehetjük a távolságot, amit a kevéssé siető érdeklődők kerékpáron tesznek meg. A látnivalók a löszvonulathoz kapcsolódnak; a geológiai csodák mellett biológiai csodák is vannak, amelyek a löszfal különleges tulajdonságainak köszönhetik létüket.
A Kéleshalmi homokbuckák egy fantasztikus táj, amelynek legmagasabb vonulata Illancs. Innen már könnyen elérhető Kiskunhalas és környéke, ahol megtekinthető a világhírű Kiskunhalasi Csipke-múzeum.
Jánoshalmától gyalogtúrányi távolságokra találhatók, a Kéleshalmi ősborókás és a Kunfehértói üdülőterület.
A Mélykútat alapító vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó vizű kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el.
